Admin bejelentkezés

Mondd ki hangosan!

Publikálási dátum: 2017.01.18.
Lírai vallomás
Köszönj meg mindent,
s ne csak halkan a Jó Istent,
hogy azok, akik szeretnek, tudják, hogy észreveszed amit tesznek,
mert gyorsan megszokjuk a jót,
tetteiket értünk, alapként veszünk, mint a sót,

Mondd ki hangosan: látod, hogy nap, mint nap fáradt, 
ettől függetlenül elmondhatod neki mi bántat, 
Mond ki hangosan: ha épp nem láthat téged, 

mindenképp felhív érdeklődve a napod végett, 
Mondd ki hangosan: sokszor rákérdez mindenre, 
de, ha felnézel szemeibe rálelsz aggódó tekintetére, 
Mondd ki hangosan: több vita is abból ered, 
hogy nem ártani, hanem jót akar Te neked, 

Mondd ki hangosan: 
köszönöm az esti jóéjt ölelést, 
a betegség alatti szigorú törődést,
az apróságokat, amit mind megveszel, 
a bántó szavaimat, amit sokszor csak eleresztel, 
hogy kinn vársz rám a megállóban, 
mosolyt csalsz arcomra bánatomban, 
fagyos kezeimet kezeiddel melegíted,
önmagamat becsmérlő szavakat elítéled, 
mindig előre előkészíted a teámat, 
elteszed biztos helyre összes írásomat, 
feladod helyettem a postán a levelet, 
elhozod a patikából a gyógyszereket, 
csak is széles mosollyal vársz, 
aggodalmaimról mindig gondosodsz, 
Ezt mind tudom.
Magamban, halkan.
S a legapróbb sószemig a legszorosabb ölelésig,
egyiket sem szeretném alapnak venni,
mert amíg vagyok meg szeretném köszönni. 

Ki mondom hát hangosan: köszönöm, hogy mindig van Neked mit megköszönni..