Admin bejelentkezés

A véget nem érő játszma

Publikálási dátum: 2016.12.01.
Lírai vallomás

A játszma eldőlt,
a táblán már csak a fájdalom bábúi állnak dícsően. 
örüljetek, győztetek,  
a bele nem törődés parasztjait gyorsan levertétek, 
a reményben élő fútókat nehezebb küzdelem során, de eltemetétek, 
a kitartásomat hordozó lóvakat keservesen, de kiiktatátok, 
a hitemet védelmező bástyákat is nagy gyötrelmek közepette, de csak eltapostátok, 
a lelkemet egységben tartó királnyő is végül elbukott,  
így maradt az egy szem királyom a táblán, 
léphetek egyet ide, egyet oda, de végérvényben amilyen a tábla, olyan a játszma: 
fekete-fehér, csak egy, aki díadalmasan győzhet, 
jön a sakk-matt, s máris elvertetek.  
A játszma végén Isten mégis azt sugja: 

A harcnak vége, szedd össze bábuidat, rakd fel a táblára újra. Mert akármennyiszer győz a fájdalom és a viszontagság, egyben biztos lehetsz: én mindig megadom újra és újra a bele-nem-törődő parasztokat, a reményben élő fútókat, a kitartás lóvait, a hitedet védelmező bástyákat, a lelkedet egységesítő királynőt. Kaphatsz az életben nagyon sok sakkot, de sakk-mattot soha.

S az meg miképp lehet? – kérdezem értetlenkedve.

Tedd csak próbára: szorosan ölelj át valakit, akit nagyon szeretsz, s rájössz abban a pillanatban, hogy olyan hogy sakk-matt, nem létezik.

Igy összeszedem az újonnan kapott bábuimat, s még nagyobb erővel kezdek neki a véget nem érő játszmának...